Sorstalans�g

Egy �jabb k�nyv a m�sodik vil�gh�bor� borzalmair�l - gondolhatn�nk! Ez a m� sokkal t�bb enn�l. Egy tizen�ves fi�, K�ves Gyuri szemsz�g�b�l nyerhet�nk bepillant�st a lagerek pokl�ba �s abba az �rz�sbe, hogy egy �rtatlan, tiszta lelk� gyermek m�g ott is felismeri a boldogs�got. Nagyon tanuls�gos, csak aj�nlani tudom!

Ha m�s�rt nem, az�rt olvass�tok el, mert irodalmunk egy kincse, bizony�tja ezt a d�j is!

�lljon itt egy r�szlet: "De h�t ne t�lozzunk, hisz �pp ez a b�kken�: itt vagyok, s j�l tudom, minden �rvet elfogadok, azon az �ron, hogy �lnem lehet. Igen, ahogy k�r�ln�ztem ezen a szel�d, alkonyati t�ren, ezen a viharvert s m�gis ezer �g�rettel teli utc�n, m�ris �reztem, mint n�vekszik, mint gy�lemlik bennem a k�szs�g: folytatni fogom folytathatatlan �letemet. Any�m v�r, s bizony�ra igen meg�rvend majd n�kem, szeg�ny. Eml�kszem, valaha az volt a terve, hogy m�rn�k, orvos vagy valami eff�le legyek. �gy is lesz minden bizonnyal, �gy, amint k�v�nja; nincs oly k�ptelens�g, amit ne �ln�nk �t term�szetesen, s utamon, m�ris tudom, ott leselkedik r�m, mint valami kiker�lhetetlen csapda, a boldogs�g. Hisz m�g ott, a k�m�nyek mellett is volt a k�nok sz�net�ben valami, ami a boldogs�ghoz hasonl�tott. Mindenki csak a viszontags�gokr�l, a „borzalmakr�l” k�rdez: holott az �n sz�momra t�n ez az �lm�ny marad a legeml�kezetesebb. Igen, err�l k�ne, a koncentr�ci�s t�borok boldogs�g�r�l besz�lnem n�kik legk�zelebb, ha majd k�rdik.

Ha ugyan k�rdik. S hacsak magam is el nem felejtem. "